Csungkuo, azaz K�z�ps� Birodalom – �gy h�vj�k a k�naiak orsz�gukat imm�ron 2200 �ve. Az �kori g�r�g�kh�z vagy r�maiakhoz hasonl�an a k�naiak is a vil�g k�z�ppontj�nak k�pzelt�k magukat, amelyet barb�r, fejletlen n�pek vesznek k�r�l. Mindenesetre t�ny, hogy a k�nai a vil�g legr�gebbi, folyamatosan fenn�ll� civiliz�ci�ja, kor�t 3600 �vre dat�lj�k.

K�na a term�szeti sz�ps�gek orsz�ga. A Jangce �s a S�rga-foly� b�viz�, s�rga v�zes�sei, a Guilin k�rny�ki k�pkarsztok, Bels�-Mong�lia v�gel�thatatlan, kietlen pusztas�gai �s d�lnyugati hat�r�n, Tibetben a Himal�ja nyolcezres cs�csai egyed�l�ll�v� teszik. Nem kev�sb� fens�gesek emberk�z alkotta eml�kei: a Datong, a Dunhuang, vagy a Luoyang k�rny�ki sziklatemplomok, ahol 1200 f�lk�ben 50 ezer szobrot faragtak ki az 1500 �vvel ezel�tt �lt mesterek.

Az orsz�g jelk�pe a Nagy Fal, amely a k�zhiedelemmel ellent�tben nem l�that� az �rb�l, �s amely soha sem teljes�tette igazi feladat�t, az orsz�g v�delm�t. Legink�bb �tnak haszn�lt�k. F�v�rosa Peking, ahol a legt�bb m�eml�k tal�lhat�. Els�k�nt a Tienanmen t�r a Mennyei B�ke kapuj�val, amely m�g�tt a Tiltott v�ros h�z�dik. Itt �lt 24 gener�ci�n kereszt�l a mindenkori cs�sz�r csal�dj�val, n�pes szolg�l�sereg�vel �s �gyasaival egyetemben. Egyed�l�ll� az �g temploma is, ahov� egyed�l a cs�sz�r tehette be a l�b�t �vente k�tszer, hogy a b� term�s�rt im�dkozzon. Ny�ri palot�ja – ahov� a h�resen rossz �ghajlat� Pekingb�l vonul vissza nyaranta – elb�v�l� sz�ps�g�. A t�bb t� partj�n, lank�s dombokon �p�lt pagod�k, templomok �s tornyok, hidak, kertek, lugasok �s v�zi n�v�nyek a k�nai kert�p�t�szet mint�j�ul szolg�ltak �vsz�zadokon �t.