Nem k�nny� eld�nteni, hogy mi a furcs�bb: maga az �llat vagy az, ahogyan �l�l�ny lesz bel�le. A sz�ban forg� �llat - ezt musz�j el�re lesz�gezni - nem egy kacsa �s egy vakond keresztez�d�se, hanem az evol�ci� alkotta olyanra, amilyenre sikeredett. Aki eddig m�g nem j�tt r�, hogy milyen �llatr�l van sz�, annak el�ruljuk, hogy a kacsacs�r� eml�sr�l (Ornithorhynchus anatinus) lesz az al�bbiakban sz�. Illetve arr�l, hogy az �llat kromosz�map�rjait vizsg�lva milyen k�vetkeztet�sekre jutottak a kutat�k.

Cs�r egy eml�s�n - ez m�r �nmag�ban fur�n hangzik, nem v�letlen, hogy a j� �reg Brehm �llatvil�g�ban megeml�tik r�gi elnevez�s�t is: Paradoxus. Haz�j�ban a bennsz�l�ttek t�bbf�le n�ven ismerik: mallangong, tambriet, tohumbuk �s mufflengong a neve. A gyarmatos�t� feh�r ember sok�ig Platypus n�ven ismerte, Ausztr�li�ban sokfel� m�g mindig �gy nevezik, annak ellen�re, hogy a tudom�ny egy bog�rfajt m�r hamarabb illetett ezzel a n�vvel.

A kacsacs�r� eml�s nagyj�b�l 210 milli� �vvel ezel�tt megjelent eml�s�k leg�sibb jelleg� k�pvisel�je a F�ld�n. A primit�v toj�srak� eml�s�k k�z� tartozik, mely kateg�ria rajta k�v�l mind�ssze k�t m�sik fajnak ad otthont, b�r azok k�l�n csal�dba t�m�r�lnek. A k�t m�sik t�l�l� faj a hossz� orr� �s a r�vid orr� hangy�szs�n. Szeg�ny kacsacs�r� a legmag�nyosabb fajok egyike a vil�gon, hisz olyan csal�dba tartozik, melynek � az egyed�li k�pvisel�je.